A ÉV ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP
Szombathely
– Kálvária 2017. január 29.
A
nyolc boldogságot olvasva, amelyet Jézus mintegy 2000 előtt mondott el,
tűnődtem el azon, hogy mennyire más a Jézus meghirdette boldogság, és más-e a
mai emberi boldogság vágya. Ma már más a közgondolkodás a boldogság fogalmáról,
mint ami mellett Jézus tanúságot tett.
Ki
ne ismerné Petőfi Sándor Téli világ
című versét, amely a hidegben fagyoskodó, fázó, éhező emberekről szól, akiknek
boldogság vágyát a költő így fogalmazza meg:
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Csakhogy ez afféle
pillanatnyi boldogság, mert, ha elfogy a tűzifa, hideg lesz a szoba, elillan a
boldogság is.
Sokak előtt ismert Harangozó
Teri dala,
(Mert) minden ember boldog akar lenni,
a szívünk előtt száll a kék madár.
A kék madár, amely Maurice
Maeterlinck gyönyörű meséje nyomán a boldogság szimbóluma lett.
A mai ember a
boldogságkeresésében nem a mesék titokzatos világában bolyong, hanem
felméréseket készít, embereket kérdez meg, hogy a különböző élethelyzetekben
lévők miért, mitől boldogok, vagy éppen boldogtalanok.
Olvasom, hogy az Egyesült
Arab Emírségben boldogságügyi minisztériumot állítottak fel. A boldogságügyi
miniszter fő feladata az lesz,
hogy a kormányzati politikát
abba az irányba terelje, amely növeli a társadalom boldogságérzetét és
elégedettségét, írta a Time.[1]
Az ország elnökének Sheikh Mohammed bin Rashidnak nem titkolt célja, hogy
országát öt évben belül a világ egyik legboldogabb országává tegye A
boldogságügyi miniszter pedig ki is lehetne más, mint egy nagyon szép arab nő.
A boldogságügyi minisztérium
alapítása 2016-ban történt, majd 2021-ben kiderül összejött-e a projekt.
Felmérés készült arról, hogy
hol a legboldogabbak az emberek a világon, és hol a legkevésbé. A 158-as lista
élén Svájc áll, utána jön Izland, Dánia, Norvégia és Kanada. Magyarország a
104. A lista végén Szíria, és két afrikai ország áll, Burundi és Togo.[2]
Ki, mikor, hogyan és miért
boldog, ezzel kapcsolatban számos közvéleménykutató intézet számtalan
dokumentációt tett közzé, amelyek nem segítenek a Jézus által meghirdetett
boldogságok mélyebb megismerésében. Mindegyikben közös, hogy bizonyos
élethelyzetetek boldogtalanná, más élethelyzetek boldoggá teszik az embert. Egy
darabig.
Az emberi test szakértői azt
is megállapították, hogy az emberi szervezetben az un. boldogsághormonok
elszaporodása kelti a boldogság érzetét. Boldogsághormonok pedig különböző módon
vihetők be a szervezetbe, a vörösbortól a csokoládéig, a dohányzástól a
kábítószerig stb.
Csakhogy Jézus nem azokról a
boldogságokól beszélt, amelyet bármiféle hormonok, vagy ételek idézhetnek elő.
Igaz az, hogy minden földi nemes boldogság pillanat a
mennyei boldogság elillanó suhanása a mi tér – idő világunkban. Amiben itt kicsiben,
ott majd nagyban lehet része az embernek. Ami itt pillanatnyi, az ott
örökkévaló. Ami itt elkezdődik, ott kiteljesedik.
Jézus ismeri az emberi életet. Ismeri annak boldog és
fájdalmas pillanatait is, hiszen teljes értékű emberként élte át azokat.
Pontosan tudja melyik az a földi boldogság vagy fájdalompillanat, ami odaát égi
boldogsággá teljesik ki és soha véget nem ér.
A nyolcból csak kettő felidézésével szeretném ezt a
gondolatot érzékeltetni. Kezdem mindjárt az elsővel, a legrejtélyesebbel „boldogok a lélekben szegények, mert övék a
mennyek országa.” A „lélekben
szegény” nem azt jelenti, hogy valaki földönfutó, ágrólszakadt,
hajléktalan. Ez inkább a testben szegény.
Hogy világos legyen a lélekben szegény fogalma, tisztázni kell, hogy bibliai értelemben ki
a gazdag. Eszerint gazdag az, aki eltelt, öntelt és úgy gondolja, hogy
boldogságát mindenkitől függetlenül megszerezheti és megőrizheti.
Ezzel szemben a szegény az, aki állandó „ügyfele” az Úrnak, mert folytonosan elé tárja ínséges
helyzetét és kéréseit. Aki érti, Jézus szavait „nálam nélkül semmit sem tehettek”[3]. Ennek
értelmében a lélekben szegénység „lelki
beállítottság”.[4]
A lélekben szegények azok, akikben a szegénység magát a lelket is érinti. A
gazdasági helyzetüktől függetlenül egyedül a lélekben szegények érdemlik meg a
szegény nevet, mégpedig Istenre nyitottságuk okán.
Isten iránti
éhség a lelki szegénység. Olyan éhség, amit csak Isten tud
csillapítani, valamennyire itt a földön, a maga teljességében odaát, amikor
elfoglalja a lakást, amit Jézus ment el készíteni számára. Igazában az a lelki
szegény, aki éhezik a jó, a szép, az igazság és a szeretetet után. Ez az
éhséget Isten ültette belénk, mert olyannak teremtett bennünket, hogy csak
ezeknek a kielégítésével lesz teljes értékű az emberi élet. Példát adnak erre a
földi gazdagságban élő szentek, mint pl. boldog Batthyány László. A dúsgazdag
magyar mágnás, aki hatalmas vagyona ellenére lélekben mégis szegény volt, mert
szomjazta az Istent. Az Isten-szomjúság az vágy, amit csak ő tud kielégíteni.
A második boldogság „boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld”. A történelem tanúsága
szerint a földet nem a szelídek szokták birtokba venni, hanem az erőszakosok, a
hatalmasok. Akiknek pénzük és hadseregük van, akik a nagyobb és még nagyobb hatalomra
éhesek. Az ilyenek pedig egyáltalán nem szelídek, hanem erőszakosak,
agresszívek, leigázók és kizsákmányolók.
Ennek a boldogságnak a megértéséhez is szükséges
tudni, hogy bibliai értelemben ki a szelíd? A
szelíd az, aki tudatában van élethelyzetének és ezért igények, követelések és
önteltség nélkül éli az életét. A nekik juttatott örökség a „föld”, ami, miként az első boldogság
esetében is az országot, azaz a messiási áldások elnyerését jelenti.
A szelídeknek ígért föld, ugyanaz, mint ami az ószövetségben
a pátriárkáknak és az egyiptomi rabszolgaságból kivonuló izraelitáinak szóló
ígéretekben is szerepel. Ebben az esetben a szelídeknek a megígért „föld” nem
más, mint a biztonság, az isteni barátság és oltalom szimbóluma.[5] „Aki hozzám folyamodik, az örökli az
országot, és részt kap szent hegyemen”, olvassuk Izaiás prófétánál.[6] Annak
az embernek, aki félei az Urat „utódai
öröklik a földet”[7]
énekli a zsoltáros.
A Jézus által meghirdetett gondolkodásmód és életforma
az emberben rejlő adottságok kibontakozásának a közege. Így látja ezt ma is
számos gondolkodó. Müller Péternél olvastam „A
szelídség a szinte észrevétlen befolyásolás titka. Szelídséggel lehet finoman eloszlatni
az ellenállást, formálni, terelni a merevnek tűnő körülményeket. A szelídség
ereje azért hatásos, mert nem szül ellenállást.”
Gyökössy Endre a szelídséggel kapcsolatban egy érdekes
tapasztalatát mondta el.
„Egy mélyen hívő férfira gondolok, akinek az anyósa és
felesége pokollá tette az életét. Mindenki azt tanácsolta, váljon el. A barátja
azt mondta: őrült vagy, anyósod boszorkány, a feleséged démon. Azt válaszolta:
Nem azok, csak az Úristen reszelője az egyik, vésője a másik. Ezekkel farigcsál
engem. Nem jó, de szükségem van erre.
Gyökössy hozzáfűzte: Az ilyen, csakis az ilyen erős
szelídekre mondja Jézus: Boldogok! Boldogok, mert éppen az az erő, amely
szelídség is egyben, növeli, tágítja életünket túl önmagunkon olyan mértékben
és dimenziókban, hogy Jézus őket mondja a föld örököseinek.”[8]
okéatya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése