Translate

2015. szeptember 13., vasárnap

"Por rabja volnál, ha nem lenne szárnyad."







Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe

Szombathely – Kálvária 2015. 09. 13.



Ma három nagyon fontos hitbeli valóságot szeretnék megosztani veletek.



·         Szeptember 14-e, templomunk búcsúnapja,

·         Ennek ünneplése 2X4 órás szentségimádással,

·         Az iskolaév nyitánya.



Szeptember 14.-e templomunk búcsúnapja.



Templomunk hivatalos neve a szent kereszt tiszteletére szentelt kálvária templom. Templomunk búcsúnapja, vagy akár úgy is mondhatom neve napja, szeptember 14.-e, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé.



A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben, majd szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen ered az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása. Az ereklyét, amelyet később elraboltak a perzsák, Hérakleitosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére.



Az Egyház minden évben megünnepeli a Kereszt felemelésének, amelyben a megváltás fájának ünnepét látja. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatosodjon bennünk, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.



Jelképesen ma mi is ezt tesszük, mivel a búcsúi szentmisénket annak a keresztnek a tövében mondjuk, amely 1991. augusztus 19-én a szombathelyi repülő téren a pápai oltár felett állt. Ez alatt mondta el szentmisét az azóta szentté avatott II. János Pál pápa. Ez, éjjel is megvilágított kereszt minden ide látogatónak, erre járónak és a környéken lakóknak azt hirdeti: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint, aki életét adja barátaiért.”



Ha névnapot köszöntünk, ajándékot adunk. Lehet ez jókívánság, az együttlét öröme, virágcsokor, vagy bármi más. Mit adunk a templomunknak a neve napján. Szokatlan módon, itt nem a köszöntők adnak, hanem a köszöntők kapnak. Nem is akármit, hanem keresztet a vállukra. A mai szentmise evangéliumában hallottuk:,,aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem.”



Aki beteszi a lábát a Szent Kereszt templomba, annak Jézus mindjárt fölkínálja a keresztet, amely számára is, de az őt követők számára is az élet hozta szenvedések, fájdalmak, csalódások elfogadását jelentette, dee nem mint valamiféle önkínzást, hanem Jézus keresztjében való részesedést.



Clairvauxi Bernátnak, a ciszterci szerzetesrend alapítója mondta "Krisztus keresztje olyan teher, mint a madárnak a szárnya, magasba emel."



Ezt a gondolatot csodálatosan öntötte versbe Túrmezei Erzsébet.



Teher a szárnyad, suhanó madár?

Repülsz! Kék egek végtelenje vár.

Repülsz - fényében aranynapsugárnak.

Por rabja volnál, ha nem lenne szárnyad.



Teher a kereszt, a Krisztus keresztje?

Lehet, gyenge vállad már felsebezte.

De olyan teher, mint a madár szárnya.

Nélküle a magasság hiába várna.

Nélküle a célt soha el nem éred.

A kereszt emel egyre feljebb téged.

Repülsz - fényében aranynapsugárnak.

Por rabja volnál, ha nem lenne szárnyad



Templomunk búcsúnapját, Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét az idén 2X4 órás Krisztus találkozással, vagy ahogyan mondani szoktuk szentségimádással ünnepeljük. Vagy mondhatnám úgy is, ezen a napon Jézus személyesen várja az ő házának köszöntőit. Köszöntőre pedig nem illik ajándék nélkül menni.



Milyen ajándékot lehet ilyenkor hozni?



A Jézusnak hozott legszebb ajándék, a vele töltött minőségi idő.



Egyszer becsöppentem egy vállalkozó barátomhoz, aki éppen üzleti partnerével tárgyalt. Látva a helyzetet, nem akartam bemenni, az ő csak biztatott: gyere nyugodtan, mindjárt befejezzük, meg egyébként ismered a vendégemet, ő is a kálváriára jár. Elfogadtam az invitálást, bementem és hallgattam őket. Mindkét ember, hogy úgy mondtam, rajta volt a témán. Minden idegszálukkal egymásra figyeltek, mind a kettőnek fontos volt az üzlet, ahol egy rosszul megfogalmazott mondat, egy figyelembe nem vett logikai lépés, mindkettőjüknek komoly pénzösszegtől való elesést jelentette volna.



Nos ez a minőségi idő, amikor két, három személynek fontos a másik, amit a másik mond.



Jézusnak már most fontos, amit te holnap fogsz neki elmondani. Jézus minőségi idővel akar téged megajándékozni. A kérdés csak az, hogy te mit hozol? Tudsz-e uradnak és mesterednek minőségi időt ajándékozni, amikor minden idegszáladdal csak rá figyelsz? Ez egyedül tőled függ.

Te mindig fontos vagy neki. Éjjel és nappal. Szinte elvárod tőle, hogy a nap 24 órájában legyen melletted: óvjon a bajtól, segítsen, hogy jól tudjál dönteni, védjen meg minden rossztól.



És te? És én? Mit tudsz, mit tudok, mit kellene neki adni? Ha ajándékot viszek, annak megszerzése mögött mindig ott van, minek örülne az ünnepelt? Tegyük fel mi is a kérdést, minek örülne Jézus, az ő házának ünnepén?



Mindenek előtt, az én, a te személyes jelenlétednek. Neki nem írhatsz sms-t, e-mailt, üdvözlő lapot, nem küldhetsz dísztáviratot, nem köszöntheted őt a facebookon. Vele nem számítógépen, okos telefonon lehet kommunikálni, hanem személyesen kell találkozni.



Jézus esetében nem lehet ezzel megúszni az ünnepi köszöntőt. El kell menni, ott kell lenni, el kell mondani… Mit? Ami benned van. Oszd meg vele az örömödet, a bánatodat, a fájdalmadat, a kéréseidet. Legyen minőségi idő, amit vele töltesz.



Meg arra is érdemes gondolni, hogy a diáknépre nehéz napok jönnek. Megkezdődött az iskolaév. Korán kell kelni, figyelni kell, a feladatokat meg kell oldani… Nehéz fizikai és szellemi munka ez, de közben észre sem veszed, hogy gazdagodik a gyermek, fegyelemben, szellemiekben, testiekben…



Vasárnap sem aludhatsz délig. Merthogy vasárnap vár Jézus, igaz nem fél 8 órára az iskolába, hanem 9 órára a templomba, ami viszont egy kis alvástöbbletet jelent. Vigyázz, nem 9 óra után percre, hanem 9 órára. Ami azt jelenti, hogy akkor már itt vagy a templomban. Körbenézve látod, hogy a barátod, az osztálytársad is itt van. A templomba, mint minden fontos helyre és eseményre, úgy szép, ha együtt jön a család. Veled vannak szüleid és testvéreid is. Aztán kilenc órakor pontosan, összekapod magadat, mert meghúzzák a csengőt, kezdődik a szentmise, és te rázendítesz az énekre, és elkezdődik a vasárnapi nagy találkozó Jézussal. 

Ha nem találkozol vasárnaponként Jézussal, üres marad a lelked, és nem tudsz adni. Pedig életünk minden pillanatában adni kell, hogy mi is kapjunk. Valahogy úgy, ahogyan az öreg kút adja a vízét. Mert







Az öreg kút csendesen adja vizét,
- így telik minden napja.
Áldott élet ez! - fontolgatom;
csak adni, adni minden napon.
Ilyen kúttá kellene lennem!
Csak adni teljes életemben!
Csak adni? - Terhet is jelenthet…
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?
Belenézek..., tükre rám ragyog;
… Hiszen a forrás nem én vagyok
Árad belém! Csak tovább adom
frissen, vidáman és szabadon.
Hadd éljek ilyen kút életet!
Osszak áldást és szeretetet!
Nem az enyém, - Krisztustól kapom.
Egyszerűen csak tovább adom.[1]



Mit? Amit Krisztustól kapsz minden vasárnapi szentmisén.



okéatya






[1] Velősy Gusztáva: Az öreg kút


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blogarchívum