SZENTÍRÁS VASÁRNAPJA
Szombathely – Kálvária 2015.
szeptember 26.
Az év minden vasárnapján és ünnepén a bibliának egy-egy
tanításában, üzenetében próbálunk elmélyedni, hogy az közelebb kerüljön mindannyiunk
értelméhez és szívéhez. Illő, hogy ma, SZENTÍRÁS VASÁRNAPJÁN magáról a könyvről,
a bibliáról beszéljek.
Az ünnep eredetéről
A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos
ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott
figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a
zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az
apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház
igehirdetését.
Ez az ünnep új keletű a Katolikus Egyházban. A II. Vatikáni
Zsinat (1962 – 65) alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent
Péter-bazilikában a zsinat ideje alatt, nap, mint nap, ünnepélyes kihelyezték,
és ez által a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Ezen a zsinaton
a főpapok testülete messzemenően új szellemű határozatot fogadott el a
Bibliáról (Dei Verbum), amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat,
hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.
A Vatikáni Zsinat rendelkezései nyomán született meg az új
ünnep, a szentírásvasárnap, amelynek megtartását a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia az elsők között rendelte el. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján
ünnepelték, később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára,
tekintettel arra, hogy szeptember 30-án ünnepli az Egyház a nagy bibliafordító,
Szent Jeromos[1] ünnepét.
Ő volt az aki a görög nyelvű teljes bibliát lefordította latinra.
Általános adatok a
bibliáról
A biblia szó az ógörög biblion többes száma, jelentése „könyvek”.
Megírásának időpontja Kr. e. 2. évezred – Kr. u. 1. század
Nyelv e héber,
arámi, és ógörög
Témaköre a zsidó- és keresztény vallás tanításai, amelyben
Isten önmagáról való kinyilatkoztatását látja.
Tulajdonképpen könyvgyűjtemény, amelynek részei Ószövetség 45 könyve, és az Újszövetség 27
könyve. Az első teljesen magyar nyelvre fordított biblia a VIZSOJI BIBLIA volt,
amelyet Károlyi Gáspár fordított le. Kiadási éve 1590.
A héber biblia azokat az Izrael népének adott isteni
kinyilatkoztatásnak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység
előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek.
A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a
zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen isteni tekintélyt és kötelező
mércét tulajdonít azoknak az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus
életéről és tanításáról tanúskodnak, és amelyeket a hagyomány szerint az
apostolok vagy azok tanítványai írtak, vagy jegyeztek le. Így a kereszténység
két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló Ószövetségre, és
az apostoli írásokat tartalmazó Újszövetségre.
A bibliába tartozó könyveket külön szabályrend, az un. kánon
határozza meg, ami a szentírástudományban a sugalmazott könyvek jegyzéke.
Vallomások a
bibliáról
Szent Ágoston[2]
filozófus, teológus, Hippó püspöke
“… Ez a könyv soha be
nem csukódik, ez az írás soha fel nem göngyölődik … A Szentírást a lent lakó
emberi nem gyöngesége fölé rendelted, hogy legyen mire föltekintenie, s
megismernie könyörületességedet, amely az idők beláthatatlan folyamán keresztül
folyton tanúságot tesz rólad, az időknek is alkotómesteréről. … Igéd hirdetői
átköltöznek e világból a másikba, Írásod ellenben a világ végezetéig minden nép
kincse marad…”
Blaise Pascal[3],
francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus
„Jézus Krisztus nélkül
nem tudjuk mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk.
Így a Szentírás nélkül, melynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk
semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart
látunk.
George Washington[4] az
Amerikai Egyesült Államok első elnöke:
„Lehetetlen a világot
Isten és a Biblia nélkül jól kormányozni.”
Bárcsak így gondolnák a mai politikusok is!
Mihail Vaszikjevics Lomonoszov[5]
orosz fizikus, kémikus, prózaíró és költő:
„A Teremtő az emberi
fajnak két könyvet adott: az egyikben fenségét jelentette ki, a másikban
akaratát. Az első a látható világ, melyet Ő úgy teremtett, hogy az ember
szemlélve az Ő teremtésében uralkodó nagyságot, szépséget és harmóniát,
felismerhesse Isten mindenhatóságát. A második könyv a Szentírás.”
Móricz Zsigmond [6],
író, újságíró:
„Újjászületésre van
szükség... És ennek az újjászületésnek újra csak a Biblia lesz a forrása és
keresztvize. Ha lesz, aki fel tudja olvasni a
világnak az igazság
tiszta fölfogásával: akkor megszületik az új, eleven élő hit, mely lélekben és
igazságban megtalálja a mindent megmagyarázó és harmóniába hozó világfölfogást.”
Ady Endre[7]
költő publicista
„Nagyon korán kezdtem
olvasni, nagyon sokat olvastam, sokáig nem válogattam az olvasnivalók között…
Állandó olvasmányom voltaképpen nincs is más, mint a Biblia, de
vissza-visszatérő olvasmányaim szép számúak…”
Túrmezei Erzsébet[8]
költő
"Legyőzhetetlen!
Égi dimenziók, örök arányok
Isten diktálta, ember-írta Könyve!
Küzdünk ellened porszemek, parányok...
taposunk vérbe, sárba, könnybe,
és nem bírunk veled.
Te élsz korok felett és föld felett."
okéatya
[1] 347 –
420
[2] 354 –
430 Szent Ágoston vallomásai (XIII. könyv, XV. fejezet. 3.) Fordította: Dr.
Vass József
[3] 1623 – 1662 Blaise Pascal: Gondolatok - 548. töredék
[4] 1733 - 1799
Halley’s Bible Handbook, 18. o.
[5] 1711 – 1765 Idézi: Vladimir Vukanovic: Tudomány és
hit, 9.o.
Fordította: Regéczy Nagy
László és Dr. Gegus Ernő
[6] 1879 –
1942 Móricz Zsigmond: A Biblia
[7] 1977 -
1919 Könyvek könyve 87 magyar író, tudós, művész, közéleti ember vallomása
kedves olvasmányairól. Szerkesztette és a bevezetést írt hozzá
Kőhalmi Béla
[8] 1912 –
2000 A könyvek könyvének csodálata (versrészlet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése