A Lelket várom, a Nagyszerűt, Mi Szépségekben szíven üt.

PÜNKÖSD ÜNNEPE

Szombathely – Kálvária 2015. 05.24

A Lelket várom, a Nagyszerűt,
Mi Szépségekben szíven üt.
A Lelket, ki az Atyától lett
S a vizek felett lebegett.
A Lelket, akiben élet forr,
És rózsáival teleszór…
A Lelket, mely gyújt, csodát mível,
És betölt kegyelmeivel.
Mi föntről, egekből árad át,
Az örök élet áramát.
Mi telít, ürít és újra tölt
És újjászületik a Föld![1]

A pünkösdnek, igaz más tartalommal, mint a mai, az Ószövetségben nagyon mélyre mennek vissza a gyökerei. A kivonulás könyvében az aratási ünnepnek,[2] míg a Második Törvénykönyvben a hetek ünnepének nevezik, mert 7 héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték meg. Később az első kéve felajánlásának az ünnepe lett.[3] Jézus korában az ünnep történelmi jelleget öltött, a Sinai hegyen kapott törvény kihirdetésének az emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50 napon történt. A választott nép egyik zarándokünnepe, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenni Jahve színe előtt Jeruzsálemben.

Az Újszövetségben Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének a napja. A liturgiában a húsvét beteljesedésének az ünnepe. Az ősegyház liturgiájában az 50 napos időszakot jelentette húsvéttól pünkösdig, amely Szent Ambrus szerint olyan, mint egyetlen vasárnap, és úgy kell ünnepelnünk, mint a húsvétot.

Ma az ünnep központi gondolata a húsvéti misztérium beteljesedése, a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, és az Egyház születésnapja.[4]

Ki a Szentlélek?

Az egyház hitében a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval. Teste nincs. A tapasztalatra épülő gondolkodás számára megfoghatatlan és távoli.

A Jézus is csak képekben beszél róla.

Hasonlítja szélhez. A zsidó főemberrel, Nikodémussal történt beszélgetés alkalmában Jézus ezt mondta: „a szél ott fúj, ahol akar, hallod zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megye. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született”[5]

Hasonlítja vízhez. János evangélistánál olvassuk „az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből az Írás szerint, élő víz folyói fakadnak.” E rejtélyes szavakat János értelmezi is: „Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek.”[6]

Keresztelő Szent János szerint az, akinek arra sem méltó, hogy a saruszíját megoldja „Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni”[7]

A szél, a víz, a világot tűzben megmerítő.

Mindennapi szóhasználtunkban ismeretes fogalmak: lelkes, lelketlen, lélektelen. Ahol lelkes emberek vannak, ott az élet színes, élénk, vidám, derűs, változatos. Aki lelkesen beszél, körülötte pezsdül az élet, fokozódik a figyelem és az érdeklődés. Megújul minden, sugároznak az arcok.

Vannak lelketlen emberek, akik szinte csak az ösztöneiknek és az érdekeiknek engedelmeskednek, önmagukon kívül senkivel sem törődnek.

Ott az élet gépies, unalmas, lapos jéghideg és szívtelen lesz.

Hasonló a helyzet a pünkösdi lélek titkával. Amely közösségből hiányzik pünkösd ünnepének tüzes Lelke, ott nincs hit, egyre kevesebb az imádság és kihűl a hit és szeretet tüze a szívekben. Valahogy úgy, ahogyan egy, a Szentlélekhez fohászkodó versben olvastam

Nélküled csak könyv a bibliánk:

Talán szebb, különb, mint sok másik,

De Igévé tüzedtől válik.

Nélküled Jézus ember volt csak

És holtak maradnak a halottak[8]

Szent Pál a római közösséghez írt levelében hátborzongatóan, de mégis szemléletesen írta Isten Lelkének működését a Jézus üzenetét befogadó hívek életében. „De ti nem a test, hanem a Lélek szerint éltek… Akikben nem lakik Krisztus Lelke, azok nem az övéi… Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai… A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk…A fogadott fiúság lelkét kaptátok   „[9]

„Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek… A Lélek maga jár közben értünk szakba nem önthető sóhajtozásokkal…”[10]

Más szóval: Ha hiányzik a Lélek, lelketlen az imádság.

Ha hiányzik a lélek, nem beszélhetünk sem teológiáról, sem keresztény erkölcstanról, legfeljebb vallásos szociológiáról, vallásos pszichológiáról.

A Szentlélek nélkül az egyház polgári intézmény, a többihez hasonló tröszt és hatalmi szövetkezet.

Lélek nélkül a pápa, a püspök, a pap is csak vallásügyi hivatalnok, fekete talárba bújtatott ügynök.

Szentlélek nélkül a keresztény közösség a szó szoros értelmében „kiadta a lelkét”, halott.[11]

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni![12]

okéatya

---

[1] Puszta Sándor A Szentlélek himnusza

[2] Kiv 23,16

[3] V.ö. MTörv 16,10 és Szám 28,26

[4] V.ö. Magyar Katolikus Lexikon Pünkösd szócikk

[5] Jn 3, 8

[6] Jn 7, 37-39

[7] Mt 3, 11

[8] Nagy Kornélia Szentlélek hívása

[9] V.ö. Róm 8, 9-18

[10] Rom 8, 26

[11] V.ö.  http://www.ertekkereso.hu/doc/predikaciok/Vasarnap/ Dr. Jakubinyi György: Hirdesd az Igét! Pünkösd vasárnap – B. év

[12] Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után