3.
A türelmes Messiás
„Aki valóban tud
várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és
jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.”
Pilinszky János
Adventben
megszülethet a mélységes türelem… Akiben megszületik a türelem, annak a
lelkében megszületik Jézus, a Messiás, a fölkent.
Azért
vagyunk most itt a hajnali áhítatban, hogy megszüljük az isteni türelmet. Azt a
türelmet, amely elfogadja a világot, az embereket, a környezetét olyannak,
amilyen, s annyit mozdít rajta, amennyit neki, és csak neki ma mozdítani kell…
Minket,
keresztényeket is fenyeget a veszély, hogy a messiásról hamis képet alkotunk
magunknak ugyanúgy, mint a választott nép, amelyik történelmi körülményei
szerint alakította ki a messiás képet. A harcos, a mindent legyőző, a semmit el
nem tűrő Messiás képet.
Pedig a
Messiásban Isten türelme öltött testet. Hogyan is írta Pál apostol a római
közösségnek „a türelem …
Istene pedig adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus
Krisztus akarata szerint,[1]
A
galatabeli közösséghez írt levelében Pál a türelmet a lélek gyümölcsei közé
sorolja. Ugyancsak a római közösségnek írta „Isten végtelenül türelmes”.[2]
A
türelmet nem lehet boltban megvásárolni, szépen becsomagolni és oda tenni a
karácsonyfa alá. A türelem komoly akarattal és elhatározással valahol a
lélekben születik.
Az
adventi szent idő lehetőség arra, hogy megszüljük a türelmet. A betlehemi
kisded jászolból kimosolygó türelme. Megszüljük azt a türelmet, ami Mária és
József szívében volt, amikor azon az éjszakán, nyomorult körülmények között
megszületett a gyermek, a Messiás, a Messiás király, aki türelemmel volt minden
iránt, ami ember is. Elfogadta az emberlétet úgy, ahogy van, olyannak, amilyen.
Adynak
van egy verse, amelynek a címe A türelem bilincse. Ebben a türelmet "Minden élet s öröm tetejének” mondja.
Az
ember, ha türelmes, benne maga Isten ölt emberi magatartás – testet.
okéatya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése