"Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak"

Nagypéntek. Urunk szenvedésének és kereszthalálának az ünnepe. Így jelöli meg hivatalosan a liturgia a mai napot emlékezve arra a történelmi eseményre, amely kitárta a bűnbe esett ember számára az üdvösség kapuját.

A szentmise nélküli nap. Olvasmányok, egyetemes könyörgések, hódolat a kereszt előtt, a szentáldozás segítenek elmélyülni e szent nap átélésében. A liturgiában ma nem jelenítődik meg misztikusan urunk kereszthalála, hanem annak tényét tesszük életünk középére.

Ő ugyanis úgy jött közénk, mint Bárány, megöletett, mint Bárány, és – mint egykor Egyiptomból – megváltott minket e világ rabságából, és megmentett a sátán rabszolgaságából, mint egykor a fáraó kezéből –, tulajdon Szentlelkével megjelölte a lelkünket, és tulajdon vérével testünk tagjait.

Ő az, aki zavarba hozta a halált, és jajveszékelésbe juttatta a sátánt, mint Mózes a fáraót, ő az, aki megölte a gonoszságot és terméketlenségre kárhoztatta az igazságtalanságot, mint Mózes Egyiptomot.

Ő az, aki kiragadott minket a szolgaságból a szabadságra, a sötétségből a világosságra, a halálból az életre, a zsarnokságból az örök királyságba, és új papsággá és örökre választott néppé tett bennünket. Ő a mi üdvösségünk Pászkája, akiben átmentünk a szolgaságból a szabadságra.

Ő az, aki sokakban annyi sok mindent elszenvedett; ő az, aki Ábelben megöletett, Izsákban megkötöztetett, Jákobban vándorolt, Józsefben eladták, Mózesben kitették, a bárányban megölték, Dávidban üldözést szenvedett, és a prófétákban meggyalázták.

Ő az, aki a Szűztől testet öltött, akit keresztre feszítettek, eltemettek, és a halálból feltámadva felment a magas égbe.

Ő a hangot nem adó Bárány. Ő a megölt Bárány; ő az, aki a Szépséges Báránytól, Máriától született. Ő a nyájból kiválasztott, leölésre elvitt, este feláldozott és éjszaka eltemetett Bárány, ő az, aki a keresztfán meg nem töretett, és a földben el nem porladt; ő az, aki feltámadt a halálból, és a sír mélyéből feltámasztotta az embert.

Fizetve

A Sátán még most is kísértget
A minap elém tett egy jegyzéket
Melyre vétkeim hosszú sorba
Egyenként is fel voltak írva.

Elém tette s rám vigyorgott.
Jaj, Istenem! Minden ott volt
Minden bűnöm-vétkem felírva
Mi lesz velem? kérdeztem sírva

Hát mi lenne? mondta nevetve
Nem juthatsz el az örök életre
Az üdvösségből ki vagy zárva
S én zokogtam elítélt, árva.

Ekkor Valaki hozzám lépett
S keresztülhúzta a jegyzéket
De a keze át volt szegezve
S a vérével írta rá FIZETVE[1]

---

[1]http://www.jezusutjan.eoldal.hu/cikkek/versek.20.html