Minden adventi hétköznapra egy történet aznapi gyakorlása
Egyszer
történt egy hajótörés, amit csak egy ember élt túl. Őt a víz egy lakatlan
sziget partjára vetette. Azon imádkozott nap, mint nap, hogy jöjjön és mentse
meg valaki.
Mindennap
kémlelte a látóhatárt, hátha meglát egy hajót, ami megmentheti, de hiába.
Végül, beletörődve sorsába, épített magának egy kis kunyhót a szigeten.
Aztán
egy napon, amikor elment halászni, hogy legyen aznapra is mit ennie, szörnyű
dologra ért vissza. Az egész kunyhó lángokban állt! Teljesen elégett, úgy, hogy
csak hamu maradt belőle. A hajótörött teljesen elkeseredett. Nemcsak hogy
hajótörést szenvedett, de mire beletörődött sorsába és épített magának egy kis
zárt menedéket, az is oda lett.
"Hogy tehetted ezt
velem Istenem? Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat? Pedig már kezdtem
megbarátkozni az egyedüllét gondolatával, és olyan jól éreztem magam ebben a
kis kunyhóban, miért kellett ezt is elvenned tőlem?" - kiáltott Istenhez.
Másnap
kora reggel, amikor kisírt szemét kinyitotta, arra ébredt, hogy kiköt egy hajó.
Nem hitt a szemének! Amikor felszállt a hajóra megkérdezte a kapitányt, hogy
honnan tudták, hogy ő ott van.
"Abból a nagy füstből,
amit csináltál. Abból láttuk, hogy van itt valaki a lakatlan szigeten." - felelte a kapitány.
Az
ember életében vannak olyan időszakok, amikor mindent elveszettnek érez, mert
annyi rossz dolog történik vele. De Istennek minden negatív történésre van egy
pozitív válasza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése