"... Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten." (Ady Endre)

C ÉV ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP

Szombathely – Kálvária 2013. november 3.

A Vatikán hatalmas épülettömbjében található a Sixtusi kápolna, amelynek neve az építtető IV. Sixtus pápára utal. Itt látható Michelangelónak mintegy 540 m2-es óriási freskója. Ennek egyik jelenete Ádám teremtése. Az éppen megteremtett, tökéletes emberi testtel rendelkező Ádám erőtlen karmozdulata éles ellentétben áll az Úr dinamikus mozdulataival, erőteljes karmozdulatával, amint erőt ad az első embernek. Akár ezt a címet is lehetett volna adni: az Isten erőt adó érintése.

Érintés… Emberi érintése… Isten érintése…

Ez a három fogalom sűrűsödött bennem, amikor újra és újra elolvastam az Isten kegyelmi érintésének csodáját, Zakeusnak, a pénzembernek a változását.

Már az emberi érintésnek is ereje van.

„Az érintés a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat és megerősíti a kapcsolatokat! Az érintés megváltoztatja a fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbé teszi az embereket a szeretetre! Az érintés meggyógyítja a testet és felmelegíti a szívet.”[1]

Nyitrai Erika Az érintés hatalma c. könyvének fülszövegében írta Dr. Bagdy Emőke pszichológus. „Az olvasó ezeken az oldalakon az érintés csodáival találkozhat. A tudományos kutatásoknak köszönhetjük a ráeszmélést: az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, olyan, akár a lélegzetvétel. Adás és kapás kölcsönössége rejlik minden érintésben, azt nyered vissza rögvest, amit te nyújtottál másnak. Például erősíted az immunrendszerét, de a magadét is, örömhormon-termelést indítasz a másikban, de magadban is.”[2]

Ha az emberi érintés ennyire hat a másik személyre, akkor az isteni érintés, a kegyelem csodákra képes.

A költő végtelen finomságával fogalmazza meg Ady Endre ezt a tényt Az Úr érkezése c. versében:

Mikor elhagytak,

Mikor a lelkem roskadozva vittem,

Csöndesen és váratlanul

Átölelt az Isten.[3]

Zakariás története az isteni ölelés - érintés kézzelfogható bizonyítéka. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi, mintegy 12 évezredes történetével, kereskedelmi és karavánutak mentén, a Jordán gázlójánál létrejött települést.

Jézus utolsó útján Jeruzsálem felé ebben a városban hívatja meg magát vendégségbe, nem is akárkihez, a vámosok és adószedők főnökéhez, Zakeushoz. A tömeg felháborodása természetes, hiszen Zakeust a törvénytisztelő közvélemény a nyilvános bűnösök közé sorolta. A jogos emberi logika szerint Jézusnak, mint prófétának ismernie kell a törvényt, amely tiltja az érintkezést a nyilvános bűnösökkel.

Csakhogy Jézus egész földi tevékenysége nem az emberi, hanem az isteni logika szerint működött. Itt van mindjárt, ahogyan Zakariás megszólítja Jézust: Uram! Ez a magyar nyelvben nem jelent semmi különöset. Minden férfit uramnak illik szólítani. Amit a szentírás uram szóval fejez ki az mást jelentett akkor. Megnéztem a görög eredetit, ahol Küriosz áll. Hogyan is fohászkodunk bűnbánóan a szentmise elején? Uram, irgalmazz! Görögül kyrie eleison! A küriosz a bibliában az Isten megszólítása.

Azzal, hogy Zakeus Küriosz-nak szólítja Jézust, elismeri isteni mivoltát, ami számára az üdvösség kezdete. A megszólítás azt látszik bizonyítani, hogy Zakeust megérintette Jézusban az Isten jelenléte. Ennek hatására ment végbe benne egy csodálatos változás, aminek eredménye lett az osztás. „Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.” [4]

Emlékszünk még ugye a múlt vasárnapi evangéliumra, az eltérő módón imádkozó farizeusra és vámosra és ez utóbbi „megigazultan ment haza”[5] Vagy jobb latorra, aki még aznap részese lehetett a mennyei örömöknek. Csupa lenézett és megvetett emberek, akik felismertek valamit. Kinyílt a szívük, szemük az Isten közeledésére, az Isten kegyelmi érintésére.

Ugyanaz történt mind a hárommal. Az alázatosan imádkozó vámossal, Zakeussal és a jobb latorral. Mivel megérintette őket a kegyelem és ők erre érzékenyek voltak, ahogyan a teológia nyelvezete fogalmaz: megigazultak.

Mit jelent ez a fogalom? A megigazulás

„Az ember igazzá válása Isten előtt.”[6] De jó tudni azt is, „hogy az ember annyiban megigazult, amennyiben Krisztushoz tartozik”.[7] A felnőtt ember

„a hit, remény, szeretet, bánat és a keresztség vagy. a bűnbánat szentsége által válnak megigazulttá”.[8]

Zakeus hitt, és cselekedett. A hit, Isten jelenlétének a megtapasztalása és az abból fakadó cselekedet összetartoznak. Joggal mondhatjuk, hogy a megigazulás folyamata akkor lesz teljes, ha kegyelem, Isten érintése, kiváltja a hitet, a hit pedig az Isten akarata szerinti cselekvést.

ÉRINTÉS

Nem földindulásban,
hangos zivatarban,
sziklát hasogató
zúgó szélviharban,
nem perzselő tűzben,
láng-csipkebokorban,
de halk, szelíd szóban
érint meg az Isten.

És mindenkit másképp:
Kit gyermekkorában,
mint a kis Sámuelt
az Úr templomában.
Kit munkája közben,
fogva ekeszarvát,
miképp a próféta
hallja elhívását.
Kit betegágyában,
börtön cellájában,
roskadó gyászában
ölel át az Isten.

De téged is szólít,
ki e verset hallgatod,
szelíd, hívó hangját
te is meghallhatod.
Talán egy Igében
váratlanul, csendben
érinti meg lelked,
s gyújt tüzet szívedben.
Mert szeret az Isten![9]

okéatya

---

[1] http://www.tudatossag.com/?q=content/az-%C3%A9rint%C3%A9s-ereje

[2] http://www.libri.hu/konyv/nyitrai_erika.az-erintes-hatalma.html

[3] Ady Endre Az úr érkezése

[4] Lk 19,8

[5] Lk 18,14

[6] Magyar Katolikus Lexikon megigazulás szócikk

[7] uo.

[8] uo.

[9] Ismeretlen szerző verse